Néhány földfajta virágok ültetéséhez...
Általános virágföld.
Az általános virágföld egy kedvezően összeállított földkeverék, mely széleskörűen hasznosítható különböző ültetési célokra. A virágföldek gazdag választékából ezt a típust tudjuk a leginkább felhasználni beltéri és kültéri ültetésekhez. Az általános fogalom abban is rejlik, hogy kiválóan alkalmazható zöld (örökzöldek, levél dísznövények) és virágos (virágzó szobanövények, cserjék, évelők) növényekhez egyaránt. Kivételt képeznek a speciális pH-jú talajt igénylő növények, ezek fejlődéséhez elengedhetetlen a különleges földközeg.
Összetevője elsősorban tökéletes minőségű komposztált tőzeg, melyhez esetenként perlitet, komposztot, marhatrágyát kevernek, eredményeképp minőségi földkeverék jön létre. Alkalmazzuk a kert megfáradt, kiélt talajának feljavítására (pl. fiatal gyümölcsfa telepítésekor gazdagítsuk az ültetőgödröt jó minőségű általános virágfölddel), homokos területek dúsítására, nedvességének megtartására, edényes növények készítésére. Kiváltképp fontos a kifogástalan minőségű ültetőközeg az edényes, cserepes növényeknek, ugyanis kisebb táptalajban élnek, mint szabadföldi társaik, ennek következtében tápanyagban bővelkedő, jó vízgazdálkodású termőtalajra van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon szépen díszítsenek.
Ne feledjük, a növények bámulatos fejlődését az ültetőközeg milyensége nagymértékben meghatározza. Rossz minőségű talajban a fejlődés jelei nem igazán mutatkoznak, a növények épp hogy vegetálnak. Erőteljes növekedést, buja virágzást kizárólag minőségi földkeveréktől várhatunk.
Tipp! Érdemes a garázsban, pincében rendszeresen tartani általános virágföldet (lezárt zsákban, hűvös helyen sokáig eltartható), így nem kell rohangálni a kertészetbe, ha épp átültetnénk egy cserép szobanövényt, avagy egy ajándékba kapott rózsát is azonnal ki tudunk ültetni a kertbe, mert mindíg van kéznél megfelelő föld.
Muskátliföld.
A muskátliföld az egynyári növények, különösképpen a muskátli félék számára létrehozott földkeverék. Kétség nem fér hozzá, a balkonnövények széles palettáján a muskátli a legfelkapottabb, legkedveltebb fajta. Népszerűségét sokféleségének (változatos színek, formák), egyszerű gondozásának (kezdő kertészeknek is ajánlott!), egész nyári virágzásának és különleges szépségének köszönheti. Ültetési ideje késő tavasszal, az utolsó fagyos napok után kezdődik. Ilyenkor már alig várjuk, hogy a kopár tél után felvirágoztassuk kertjeinket, erkélyeinket, teraszainkat. Nincs más teendőnk, mint irány a kertészet, vásároljunk erős, egészséges muskátli palántákat, egyéb egynyári növényeket. A balkonládákba friss földre is szükségünk lesz. Fordítsunk különös figyelmet arra, hogy jó minőségű muskátlivirágföldet szerezzünk be az ültetéshez. Hogy miért? Nem elég a növényeket gondosan kiválasztani, megfelelő alapot kell teremtenünk a növekedéséhez. Jó tanács! Ne válasszunk általános virágföldet a muskátlikhoz, még ha olcsóbb is. Kifejezetten magas tápanyagigényű növény, mivel egyszerre fejleszti leveleit és virágait is, ebből adódóan kizárólag a számára kifejlesztett talajban lesz káprázatos, olyan amilyet az újságokban, filmekben látunk. Tehát a siker kulcsa a kezünkben van: végy jó minőségű növényanyagot (ne a legolcsóbbat!), válassz hozzá nagy balkonládát (gyökérzet fejlődéséhez, kellő földmennyiséghez, öntözéshez szükséges) és nem utolsó sorban gondosan összeállított muskátliföldet. Felmerül a kérdés, szükséges-e állandóan tápoldatózni a muskátlikat, hogy csodálatosak legyenek? Nos, a magas tápanyagtartalmú, egyedülállóan kialakított muskátliföldbe ültetett növényeket nem kell tápoldatoznunk egész nyáron, e nélkül is dúsak és tömegesen virágoznak. Természetesen a jó talaj csak az egyik szempont a sikerhez, rendszeres gondozás nélkül sikertelen a balkonkertészet. Rendszeresen távolítsuk el az elvirágzott, elszáradt részeket, ösztönözve az újabb és újabb virágok képzésére, és öntözzük napi szinten a reggeli és esti órákban.
Palántaföld.
A palántaföld, más néven zöldségföld, az eredményes palántanevelés előfeltétele. Nyugodt szívvel mondhatjuk, palántákat nevelni izgalmas elfoglaltság. Kifejezetten hálás feladat, minden nap egy új élmény nyomon követni a palánták fejlődését, gondoskodni róluk, gyönyörködni a fejlődő termésekben. Összehasonlíthatatlan a saját termésű paradicsom, paprika, uborka illata, íze a boltban vásárolt társainál, nem mellesleg tudjuk mit eszünk, teljesen bio zöldségeket tudunk termeszteni, a költséghatékonyságot nem is említve. A zöldségnevelés nem nagy ördöngősség, kezdő kertészeknek is ajánlott! Lássuk, hogyan kezdjünk bele. A legfontosabb, mint minden ültetésnél, a jó minőségű alapanyag (zöldségpalánta vagy zöldségmagok) és a hozzávaló táptalaj. Tudnivaló, hogy szemet gyönyörködtető, bőségesen termő palánta csak jó minőségű talajban nevelhető, ezért mindenképp szerezzünk be palántaföldet az ültetéshez. Felmerül a kérdés, miért nem jó az általános virágföld. A palántaföld valamivel drágább az általános virágföldnél, azonban számtalan jó tulajdonsággal bír, amire a zöldségeknek igencsak szükségük van. Többek között lazább szerkezetű, kiváló vízgazdálkodású és legfőképp tápanyagokkal dúsított, melyben erőteljes gyökérzetfejlődés indul meg. A zöldségföld nagy előnye, hogy nincs szükség állandó tápanyag kijuttatásra, egyedi összetétele biztosítja mindezt.
Tipp! A palántanevelés kis helyen is megoldható, ezért a kisebb kerttulajdonosok és a balkonnal rendelkezők számára is elérhető. Apró kertekbe tervezzünk magas ágyást, melyben sokféle zöldség megfér és egyben rendkívül dekoratív is. Erkélyek balkonládáiban, nagy cserepekben éppúgy csodás, egészséges zöldségek termeszthetők! Vonjuk be a gyerekeket is a palántázás rejtelmeibe, remek kikapcsolódás és tanulási folyamat is egyben
Savanyú föld.
Savanyú föld nélkül nem lesz szép a rododendronod! Ugye gyakran halljuk, olvassuk ezt? De mi az a savanyú föld? A talaj pH értéke nagyon fontos a kert életében, mert alapvetően meghatározza a növények gyarapodását, tápanyag felvevő képességét. Savanyú kémhatású talaj előfordulása hazánkban viszonylag ritka, ezért különböző módokon kell biztosítanunk a föld savas pH értékét, ha ragaszkodunk kedvenc növényeinkhez. Bizonyos bokrok, fák kizárólag savanyú közegben díszítenek szépen, ennek híján fejlődésük megreked, tápanyag hiánnyal küzdenek, állapotuk folyamatosan leromlik. Savanyú termesztő közeget kívánó növényeket 2 féleképp nevelhetünk. Az egyik a szabadföldi ültetés, miszerint az ültetőgödör földjét 100 %-osan kicseréljük savanyú földre (savanyú tőzeg), ez lesz a növény új táptalaja. Ez az eljárás nem végleges, a talaj átmosódása miatt időközönként pótolni kell a savanyú földet, ugyanakkor fenyőkéreggel, fenyőtűlevéllel is fokozhatjuk a savanyú hatást. A másik az edényes / cserepes nevelés, ebben az esetben a megvásárolt növényt egy nagyobb edénybe ültetjük át, természetesen 'A' típusú földet helyezve a cserépbe. Ezzel a módszerrel garantált a siker, nincs meg a talaj átmosódás veszélye, mint a szabadföldi ültetésnél. A cserepes növény talaja teljes mértékben savas kémhatású marad, könnyen mozgatható, ha túl napos vagy árnyékos számára a hely, valamint az öntözését is jobban kézben tudjuk tartani. Nyilvánvalóan van mód házi talajsavanyításra is, azonban hatékonysága bizonytalan, emellett ártalmas lehet a talajra.
Összefoglalva, nem kell lemondanunk kedvenc növényeinkről, picivel több munkát és időt kell csupán belefektetni, és ezek a különleges növények is kertünk díszítő elemei lehetnek. Ültetés előtt érdemes tájékozódni a növények tulajdonságairól, beleértve a talajigényeiket is a tökéletes eredmény érdekében.
Tőzeg.
A tőzeg a virágföldek, földkeverékek nélkülözhetetlen alkotóeleme, ma már nem találni olyan virágföldet, amelynek ne ez lenne a fő összetevője. Eredete a rég múltba tekint vissza, egészen a földtani jelenkorba. Nem más, mint mocsaras, lápos területek elhalt növényvilágának maradványa. Tehát víz alatt, oxigénmentesen lebomló szerves anyagról beszélünk. Eme szerves anyag a földkeverékekben való állandó jelenlétét fontos szerepének köszönheti. Kiemelkedően rostos szerkezete révén javul a talajok vízmegtartó és levegőztető képessége. Valódi tömegük többszörösét is magukba tudják szívni és tárolni vízből. A hazai tőzegek nagy része lúgos kémhatású, azonban savanyú változataik is elérhetők, melyek a savanyú talajt kedvelő növények számára ideálisak. Kertészeti felhasználásra elsősorban a felláp-tőzeget használják kiváló víztartó képessége és rostos felépítése miatt. Felszíni kitermelése nagy markoló vagy kanalas gépekkel történik, majd ezt követi a préselési folyamat, mely során lecsökkentik a nedvességtartalmát. Lássuk, mikor lehet szükségünk tőzegre és milyen növényekhez optimális. Használjuk beltéri (szobanövények) és kültéri növények ültetéséhez. Ideális az enyhén savanyú talajt kedvelő örökzöldek, cserjék telepítéséhez, homokos talajok dúsítására, a nagyon kötött talajok lazítására. Tegyük a savanyú változatát a savas kémhatású termőtalajt kedvelő növényeknek.
Jó tanács! Számtalan előnye mellett egyetlen hátránya, hogy nehezen nedvesedik át, ezért többszöri öntözésre van szükség, míg a növény talaja átnedvesedik. Ha elmulasztottuk a gyakori öntözést és azt látjuk, hogy megszáradt a tőzeg, állítsuk vízzel teli cserépbe ameddig teljesen felszívja. A megfelelő talajt biztosítva a növények gyarapodásához tápanyagra is szükség van, azonban a tőzegek nem vagy csak alig tartalmaznak. Ehhez tökéletes megoldás a lassú lebomlású műtrágyafélék, makró- és mikroelemeket tartalmazó tápoldatok, lombtrágyák használata.
a képek csak tájékoztató jellegűek
